Oroszország visszaterelheti Ukrajnát annak kezdeti határai közé

https://zen.yandex.ru/media/city_swamp/rossiia-mojet-vernut-ukrainu-v-granicy-vremen-pereiaslavskoi-rady-6060b9fa973e17400ae8c262?&disable_feed_under_article=false

Oroszország visszaterelheti Ukrajnát annak kezdeti határai közé

Az orosz diplomácia az utóbbi időben olyan, mint egy fogatlan oroszlán. Az országot mindenfelől rúgják, harapják. Válaszreakció azonban vagy nincs egyáltalán, vagy az elhanyagolható.

Ugyanakkor most Oroszország számára adott a lehetőség egy pompás, jogi szempontból abszolút „csont nélküli” lépésre. Elég lenne csupán azt meglépni, és nagyon sok probléma – elsősorban Ukrajnával összefüggésben – megoldódna.

Az Orosz Föderáció – a Szovjetunió jogutódja. Ezt a világon mindenütt elismerik, ennek a tényét senki sem vitatja.

Senkinek sem lehet tehát ellenvetése, ha az Orosz Föderáció, a Szovjetunió nevében kiáll és bejelenti: a maga részéről felmondja „a Belovezs’szkaja Puscsa-i Megállapodást”. (1)

Oroszország visszaterelheti Ukrajnát annak kezdeti határai közé

A Szovjetunió Alkotmányában volt egy pont: az ország területi integritásáról. Az államhatárok bármiféle megváltoztatása csak egy olyan országos népszavazás eredményeként vált lehetségessé, amilyenre 1991 tavaszán sor is került. A Szovjetunió állampolgárainak túlnyomó többsége (2) a Szovjetunió fenntartására szavazott.

A balti köztársaságoknak a Szovjetunióból történt kiválásának még volt jogi alapja. Az Észtország, Lettország és Litvánia függetlenségéről szóló okiratot a Szovjetunió Államtanácsa készítette elő. Ám némely köztársaságok (Oroszország, Ukrajna, Belorusszia [3]) vezetőinek ezt követő cselekedetei már abszolút törvénytelenek voltak.

Oroszország visszaterelheti Ukrajnát annak kezdeti határai közé

Mert mi az akadálya annak, hogy az Orosz Föderáció, a Szovjetunió nevében felszólaljon és bejelentse: nem ismeri el a „Belovezs’szkaja Puscsában megszületett különalkut”. Egy ilyen demars nyomán minden egyes köztársaság tárgyalni kezdene Moszkvával a szövetségi államból való kiválás feltételeiről.

Ukrajna számára ez a folyamat igazi történelemóra lehetne. Maga ez az államalakulat visszatérhetne a Bogdan Hmelnyickij uralkodásának, és a Perejaszlav-i népgyűlésnek (4) az időszakában érvényes volt történelmi határai közé. (Az 1654 előtti, „eredeti” Ukrajna területe a fönti térképen citromsárgával jelölve).

 

Megjegyzések:

(1)  Az 1991. augusztusi „puccskísérlet” kudarca megpecsételte az összeomlás szélére jutott Szovjetunió sorsát. Az év végére a három legnagyobb, gazdaságilag legerősebb volt szovjetköztársaság – az orosz, az ukrán és a belorusz – elnöke (még mindig tartva a „kommunista visszarendeződéstől”) megelégelte még azt a formális függőséget is, amit az összeomlás szélére jutott Gorbacsov, szövetségi elnökként, számukra jelentett. MINDENFÉLE ELŐKÉSZÍTÉS NÉLKÜL december elején hárman összegyűltek a korábbi belorusz párt- ás állami vezetésnek a lengyel határtól mindössze 6 km-re lévő erdei vadászkastélyában. (Hogy ahonnan, végszükség esetén, gyorsan átmenekülhessenek lengyel területre. Hogy ott a többi köztársasági vezetővel sem egyeztetve, puccsszerűen, mindenkit kész tények elé állítva, kimondják a Szovjetunió feloszlatását. 25 millió orosz találta magát egyik pillanatról a másikra idegen, vele szemben ellenséges környezetben. Családok szakadtak szét, szabadjukra engedve lángoltak föl gyilkos indulatok. Százezrek, milliók estek áldozatul a nacionalista őrületnek. Nemzedékek áldozatos munkájának gyümölcse lett oda, tízmilliók szegényedtek, nyomorodtak el, míg egy szűk réteg a hajdani nábobok gazdagságában, pompájában tündököl.

(2) A szavazáson részt vevők egészen pontosan 76 százaléka kívánta a Szovjetunió megőrzését. Szavazatukra azonban fittyet hánynak a széthullás, a káosz haszonélvezői.

(3)  E három volt szovjetköztársaság vezetőiből lettek a Szovjetunió sírásói.

(4)  1648 óta folyt a mai Ukrajna területén élő kozákság szabadságharca a lengyel elnyomással szemben. A hatalmas ellenséggel vívott harcukban a kozákság az orosz cár segítségéért fordult. 1654-ben megtartott Perejaszlavban összehívott népgyűlésükön – cserében az orosz cár segítségéért – uruknak ismerték el őt, és fölesküdtek hűségére. A modernkori történelemszemlélet értelmezésében – sok évszázados elszakítottság után – ekkor tért vissza a kisorosz népesség orosz hazájába, egyesült vele újból. Ez vezette Nyikita Hruscsov akkori főtitkárt, aki az alapvetően oroszok lakta Krím-félszigetet tekintette jubileumi ajándéknak.

Hozzászólások:

Loading ...