Újabb jogfosztásra készülnek Brüsszelben

https://www.magyarhirlap.hu/kulfold/20210413-ujabb-jogfosztasra-keszulnek-brusszelben?utm_referrer=https%3A%2F%2Fzen.yandex.com&utm_campaign=dbr

Hazánk és Lengyelország megbüntetésére szabott határozat került napirendre

Őry Mariann

Folytatja a nyomásgyakorlást az Európai Parlament a jogállamisági vitában. Újabb eljárásban szüntetnék meg az egyhangú döntéshozatalt.

Újabb jogfosztásra készülnek Brüsszelben

Újabb határozati javaslattal folytatná a nyomásgyakorlást Magyarországra és Lengyelországra az Európai Parlament. Az illetékes szakbizottságok ezen a héten vitatják meg azt a dokumentumot, amely értékeli az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági országjelentéseit, valamint javaslatokat is tesz a jogállamiság elveinek hatékonyabb betartatására az Európai Unióban.

Az úgynevezett jogállamisági országjelentésekre még 2016-ban tett javaslatot az Európai Parlament egyik jelentése, amely szerint az ad hoc „tűzoltómunka” helyett rendszeres monitoringra, kötelező erejű mechanizmusra van szükség. Az akkor még ALDE névre hallgató – ma Renew – liberális frakció jelentéstevője, a holland Sophie in ’t Veld azzal érvelt, hogy az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárás nem elégséges a jogállamisági problémák kezelésére.

A javaslatot támogatta az akkor még Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság, az első jelentéseket pedig tavaly szeptemberben készítette el a brüsszeli testület, immár Ursula von der Leyen elnöksége alatt. A magyar kormány élesen bírálta a hazánkról szóló beszámolót: Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan, az abban foglalt vádak abszurdak és valótlanok.

A mostani határozati javaslat szerint – amit a spanyol szocialista Domenec Ruiz Devesa jegyez – a jövőben részletesebb elemzésekre lesz szükség az uniós értékek rendszerszintű megsértéséről. A legfontosabb változás azonban az lenne, hogy megszüntetnék az egyhangú döntéshozatalt a hetes cikkely szerinti eljárásban. Ezzel azt akarják elérni, hogy már minősített többséggel is lehessen dönteni az egyes tagállamok elleni szankciókról.

A dokumentumban rendkívül sajnálatosnak nevezik, hogy az Európai Tanácsban mindeddig nem sikerült végigvinni az eljárásokat Lengyelország és hazánk ellen.

Nem új törekvés Brüsszelben, hogy a minden tagország véleményét egyformán figyelembe vevő egyhangú döntés helyett egyre több területen – így a külpolitikában is – térjenek át a többségi döntésre. Balliberális EP-képviselők és különböző nem kormányzati szervezetek (NGO-k) többször is kifogásolták, hogy eleve kudarcra van ítélve, hogy eljussanak az eljárások a szankciókig, hiszen az érintett Magyarország és Lengyelország szolidaritást vállal egymással.

A brüsszeli Robert Schuman Institute minap megjelent elemzése szerint a Tanács akkor nyerheti vissza hitelességét, ha minél előbb lezárja az eljárásokat. Rámutattak, a szankciókkal fenyegető, 7.2-es cikkely szerinti eljáráshoz kell az egyhangú döntés, a 7.1-eshez azonban nem, igaz, ennek az eljárásnak a végén nem büntetőintézkedésekről dönthetnek, csupán megállapítják a jogállamiság sérülését.

 

Hozzászólások:

Loading ...