Putyin: a brit romboló elsüllyesztéséből sem lett volna harmadik világháború

https://vz.ru/news/2021/6/30/1106539.html?utm_campaign=vz&utm_medium=referral&utm_source=push

Putyin: a brit romboló elsüllyesztéséből sem lett volna harmadik világháború

  1. 06. 30.

Még ha Oroszország el is süllyesztette volna a Fekete-tengeren, az orosz államhatárokat megsértő brit rombolót, a világ akkor találta volna magát a harmadik világháború küszöbénszögezte le Vlagyimir Putyin elnök a vele folytatott egyenes beszéd során. (1)

„Nekem ez nem tűnik úgy” – válaszolta az elnök arra a kérdésre, hogy amikor a brit romboló a Krím partjainál megsértette az orosz államhatárt, akkor a világ nem jutott-e el a harmadik világháború küszöbére.

„Először is, természetesen ez egy teljesen nyilvánvaló provokáció volt. Ráadásul az amerikaiak is részesek voltak ebben” – jelentette ki az államfő.

Aki emlékeztetett a Genfben nemrégiben sorra került találkozóra. „Ez a politikában egy összetevő. De minek kell akkor ilyen provokációkat rendezni? Azért tán, hogy egyesek megmutassák: nem tisztelik a krímiek választását?” – tette föl a kérdést Putyin.

Véleménye szerint a harmadik világháború akkor sem tört volna ki, ha Oroszország elsüllyesztette volna a brit rombolót. „Még ha el is süllyesztettük volna ezt a hajót, nehéz elképzelni, hogy a világ a harmadik világháború küszöbére jutna. Minthogy ezek az emberek tudják, hogy egy ilyen háborúból nem jöhetnének ki győztesen. Mi tudjuk, hogy miért harcolunk: a jövőnkért, a területünkért. Hiszen nem mi közelítettük meg az ő területüket. Ők hatoltak be a mi felségvizeinkre” – mondta.

Putyin emlékeztetett rá, hogy a nyugati országok milyen lármát csaptak amiatt, hogy Oroszország hadgyakorlatot folytat az ukrán határoknál. „Én elrendeltem, hogy vonják vissza a csapatokat a gyakorló terepről. Ők erre odafurakodtak a mi határainkhoz” – tette hozzá.

Az államfő feltárta, hogy őt egy ennél sokkal inkább alapvető fontosságú kérdés nyugtalanítja. Mégpedig az, hogy a nyugati országok katonai célokból kezdenek birtokba venni ukrán területeket. Elmondása szerint ez lényeges biztonsági problémákat vet föl Oroszországnak.

Szerdán, június 30-án 18. alkalommal kerül sor Vlagyimir Putyin elnök nyilvános televíziós fórumára, amikor az államfő válaszol az állampolgárok kérdéseire.

Mint emlékezetes, korábban a Fekete-tengeri Flotta, az FSZB által irányított Határőrség egységeivel közösen leállította a brit rombolót az orosz államhatár megsértésében. Ennek során figyelmeztető lövéseket kellett leadni, a hajó útvonalára pedig bombákat kellett dobni. Az orosz Honvédelmi Minisztérium veszélyes műveletek végrehajtásával, illetve az ENSZ Tengerjogi Konvenciójának megszegésével vádolták meg a brit romboló parancsnoki karát, és vizsgálatot követeltek a hajó legénységének tevékenységét illetően.

A „Defender” brit rombolóval a krími partoknál történt incidenst kommentálva Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes kijelentette, hogy ha a kollégák nem értik: mi az, hogy „Oroszország határai”, akkor mi, akár bombákkal is, megmutathatjuk nekik. A brit nagykövet asszonyt behívatták a Külügyminisztériumba, ahol kemény hangú demarsban volt része.

Mindeközben a brit hatóságok olyan kijelentéseket tettek, hogy a királyi hadiflotta rombolója állítólag nem is hatolt be orosz területi vizekre, és nem is lőttek rá. Az orosz Külügyminisztérium szemenszedett hazugsággal vádolta a brit védelmi minisztériumot.

 

Megjegyzés:

(1)  Ez a kijelentés merőben új. Korábban a hivatalos propaganda mindig azt sugallta – Putyin politikájának kritikátlan magyarországi rajongói pedig ugyanazt visszhangozták –: nem lehet keményebben fellépni Ukrajnával szemben, a Donbassz védelmében, mert abból háború lesz. Nos, most kiderült: ebből a súlyos incidensből sem lett háború. Ahogy nem váltott ki háborút az sem, hogy Oroszország szíriai jelenléte kemény amerikai – nemcsak geopolitikai, de gazdasági – érdekeket is sért, a két ország katonai egységei között pedig jó pár összecsapás történt.

Ez újabb jele annak, hogy Moszkvában rá kellett jönniük: kudarcot vallott a Donbassz ellen indított agresszív ukrán háború kezdete óta folytatott orosz politika. Amerika, a Nyugat jottányit sem méltányolta a jóindulatúnak szánt, egyoldalú, egyre csak defenzív orosz gesztusokat. Aminthogy szarvashiba volt mind Porosenkó, mind pedig Zelenszkij belátására apellálni – abban bízni, hogy majd partnerek lesznek Putyin rendezési elképzeléseihez. (Ennek során az orosz diplomácia – legalábbis a nyilvánosság előtt – arra még nem látszik rájönni, hogy A KIBONTAKOZÁS ÉRDEKÉBEN a puccsista, háborús bűnös, AZ ELEVE ILLEGITIM REZSIMET EL KELL TÁVOLÍTANI). Arra Putyin elnök már Zelenszkijjel kapcsolatban is rájött – mostani nyilvános fórumán pedig (végre) ki is jelentette (bár kemény kijelentését egy félmondattal próbálta enyhíteni): NINCS MIRŐL VELE BESZÉLNIE. Ukrajna nem egy önálló ország: Amerikából irányítják. Putyin azt is kimondta: Zelenszkijt immár semmire sem becsüli.

Egy minapi hírmagyarázó műsor most feltárta: Moszkva, egy héttel a két elnök találkozója előtt – eleve megelőzendő az erről folytatandó terméketlen vitát – afféle ultimátumot küldött Washingtonnak: UKRAJNA NATO-TAGSÁGA, UKRAJNÁNAK, MINT OLYANNAK A MEGSZŰNÉSÉT VONNÁ MAGA UTÁN.  Oroszország nem fogja tétlenül eltűrni, hogy az ukrán területen létesítendő amerikai támaszpontokról felszálló rakéták Moszkváig tartó repülési ideje 7-10 percre csökkenjen. UKRAJNA NATO-TAGSÁGA VÖRÖS VONAL AZ USA SZÁMÁRA. A kemény figyelmeztetés hatott: a találkozó során Biden jóformán meg sem mert mukkanni Ukrajna NATO-tagságáról. Egyszer belekezdett volna, de az orosz elnök nyomban rövidre zárta a dolgot.

Hozzászólások:

Loading ...