Kuleba “hisztérikusnak” nevezte a Krími Platformra adott orosz reagálásokat

https://hu.news-front.info/2021/08/25/kuleba-hiszterikusnak-nevezte-a-krimi-platformra-adott-orosz-reagalasokat/

Még orosz részről is sokan a magyarok bátor, ügyes húzásának tartják, hogy köztársasági elnökünk elment erre a szellemi és politikai ócskapiacra, és odamondogatva az ukránoknak, jól alájuk vágott. Kétségtelen, az ukránok megnyúlt arccal, elkomorult ábrázattal hallgatták.

Én azonban változatlanul azt tartom: szégyenletes dolog volt elmenni erre a russzofób gittegyletre. Amit ott elnökünk elmondott, az ukrán vezetők már eddig is, jó párszor hallhatták – és még fogják is hallani. Ám még ukrán ellenzéki blogger is elmondta kommentárjában: a jelenlévő uniós vezetők láthatóan nem is értették, hogy miről van szó. Pedig nekik is elmondtuk már, de hányszor! Ezek szerint akkor oda sem figyeltek. Ha saját európai fórumaikon sem figyelnek oda a problémáinkra, miért éppen ezen az oroszellenes propaganda fórumon tették volna ezt? Ők is, a többi résztvevő is azért jött el oda, hogy hallhassák (zene füleiknek): milyen gonoszok is ezek az oroszok, és egyébként is nekik HPL. Miként azt a múltban annyit üldözött, szülőföldjükről rendszeresen elűzött népből származó „elnökük” nyomatékosította, nem sokkal az összeröffenés előtt. Minden idegszálukkal azon voltak, hogy ezt kellő drámaisággal előadhassák. Ha önmagukon kívül érdekelte is még valami ezeket a hölgyeket és urakat, legföljebb csak az: mások hogyan, milyen „érvekkel” fogják szapulni a beste oroszát. Például az észt elnök asszony remekét arról, hogy emberek tömegei rohannak, keresztül aknamezőkön, önmaguk és gyermekeik életét is kockáztatva, A KRÍM FELÉ, (nyilván hogy ott alávessék magukat az orosz hódítók uralmának.)

Igen, eljött a Nyugat fekete báránya országának elnöke, előadott ott valami fölöttébb disszonáns szpícset, valami kárpátaljai magyarok valami jogairól – de KI EMLÉKSZIK MÁR ARRA? Az utókor számára már csak az az ÍRÁSOS NYILATKOZAT MARAD MEG, ami elítéli a Krím orosz megszállását, és újabb szankciókat követel emiatt. ÉS AZON A NYILATKOZATON A MAGYAR ELNÖK ALÁÍRÁSA IS SZEREPEL. És ez a lényeg. És nem az, hogy odamondogatott a kijevi vezetésnek, szerezve ezzel nekik néhány kínos, kellemetlen – éppen ezért feledhető és feledendő – percet.

Igen ám! De mi van akkor, ha… Ha kiderül, hogy nem volt ott semmiféle annexió? Hogy a Krím népe csakugyan maga döntötte – dönthette – el, méghozzá elsöprő többséggel, hogy hat évtizeddel törvénytelen kiszakíttatása után otthagyja ezt a számára életveszélyessé vált, gyilkos kócerájt. TÖRTÉNELMI IGAZSÁGOT SZOLGÁLTAT MAGÁNAK, ÉS VISSZATÉR EREDETI HAZÁJÁBA.

Népszavazásokon többnyire egy (esetleg több, ám egymással semmiképpen sem összefüggő) kérdésre kell felelni, igennel, vagy nemmel. Ez alkalommal azonban váratlan, roppant meglepő ténnyel találtam magam szemben. Amit eddig én sem tudtam. Hogy, tudniillik, a 2014. március 16-i krími referendum szavazócéduláján, két kérdés szerepelt. És összefüggtek egymással! Az egyik azt tudakolta: a szavazó egyetért-e azzal, hogy a Krím (illetve Szevasztopol) visszatérjen Oroszországba. A MÁSIK KÉRDÉSBEN VISZONT EZ ÁLLT: „Egyetért-e azzal, hogy A KRÍMBEN ISMÉT ÉLETBE LÉPJEN AZ 1992-es UKRÁN ALKOTMÁNY, illetve, hogy A KRÍM (Szevasztopol) UKRAJNA RÉSZE MARADJON?” Magyarán nem az egyetlen lehetőséget kellett igennel vagy nemmel értékelni, hanem KÉT ALTERNATÍVA KÖZÖTT IS LEHETETT VÁLASZTANI!

A beste oroszok által „annektált” Krím lakosságának tehát FELKÍNÁLTÁK A LEHETŐSÉGÉT ANNAK, HOGY – ha maguk is úgy akarják – UKRAJNA RÉSZEI MARADHASSANAK.

Nos, a Krím lakosságának 2,51 %-a, Szevasztopolénak 3,37 %-a akarta azt, hogy a félsziget, illetve a város Ukrajnában maradjon. És az NDK lakosságának hány százaléka nem akarta volna a német újraegyesülést? Koszovó lakosságának hány százaléka nem akart kiszakadni Szerbiából?

Egyéb kérdés, hölgyek és urak?

EBBEN A KÉRDÉSBEN IS a szálakat mozgató NYUGAT UGYANÚGY HOSSZÚ ÉVEK ÓTA AZ ORRÁNÁL FOGVA VEZETI AZ EGÉSZ VILÁGOT – MINT TESZI AZZAL, HOGY a minszki szerződések végrehajtását felügyelő Oroszország, „nem teljesíti” ugyanezeket „a minszki szerződéseket”. És ezzel a hazugsággal nyakló nélkül veti ki az újabb és újabb szankciókat Oroszország ellen, MÁR EDDIG IS TÖBB TÍZMILLIÁRD DOLLÁR KÁRT OKOZVA EZZEL AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAINAK IS.

Államelnökünk tehát odament, hogy tisztségének súlyával, tekintélyével MEGTÁMOGASSA EZT A SZÉGYENTELEN RÁGALMAZÓ GITTEGYLETET – hogy, cserében, három percben odamondogathasson az ukrán vezetésnek. Megérte, hogy a hazugságnak ez a kártyavára összeomolva, maga alá temesse annak részvevőit – közöttük hazánkat is?

 

*                                  *                                  *

Kárpátalja.ma | 2021.08.25.,

 

Kuleba “hisztérikusnak” nevezte a Krími Platformra adott orosz reagálásokat

“Hisztérikusnak” minősítette Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó hétfői csúcsértekezletre adott orosz reagálásokat.

A tárcavezető a Facebookon emlékeztetett arra, hogy a csúcsértekezleten 46 külföldi delegáció vett részt. Ezekben a napokban több mint 300 publikációt tettek közzé a platformról a világ közel 50 országának kiadványaiban, Észak- és Közép-Amerikától Délkelet-Ázsiáig – emelte ki.

Hozzátette, hogy a publikációk száma a konferenciáról egyre nő, közöltek a külföldi sajtóban elemző cikkeket és idézeteket a kijevi csúcson részt vevő külföldi vezetők interjúiból is. “A világon emberek milliói értesültek a Krími Platformról” – tette hozzá.

A Krími Platformnak Kijev szándéka szerint az a célja, hogy újra ráirányítsa a nemzetközi közvélemény figyelmét az Oroszország által 2014-ben annektált félsziget kérdésére. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csúcsértekezletet megnyitó beszédében azt mondta, hogy a platform végső célja a Krím felszabadítása, és a résztvevőknek közös erőfeszítéssel rá kell kényszeríteniük Oroszországot, hogy üljön tárgyalóasztalhoz annak megvitatására, miként térhetne vissza a félsziget Ukrajna fennhatósága alá.

A csúcsértekezlet felszólalói támogatásukról biztosították Ukrajnát a Krím hovatartozásának kérdésében, és felszólították Oroszországot, hogy szüntesse meg a terület jogellenes annexióját. A konferencia végén a résztvevők a Krím megszállását elítélő nyilatkozatot írtak alá. A dokumentumban van egy pont, amely kilátásba helyezi újabb szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ha nem vet véget az agressziónak, továbbá első alkalommal nevezik Oroszországot agresszor államnak – emelte ki az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az értekezleten több ország államfői vagy kormányfői szinten képviseltette magát.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden közölte, hogy Oroszország területi épsége elleni támadási kísérletként értékeli egyes országok és nemzetközi szervezetek részvételét a Krími Platformon. Az ukrán hírportál szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig a platformot “russzofób akciónak” nevezte.

Forrás: mti.hu

 

Hozzászólások:

Loading ...