Az FBI és a CIA a Biden család hatalmi céljait szolgálja

Az FBI és a CIA a Biden család hatalmi céljait szolgálja

Az orosz–ukrán háború katonai eseményeiről szóló hírek napról napra zúdulnak ránk. Lassan elveszítjük az érdeklődésünket, mert már alig ismerjük ki magunkat az információk, ­dezinformációk áradatában. A hírek özöne miatt nem látjuk a fától az erdőt. Persze éppen ez a cél – kifárasztani bennünket, és a lényeget eltakarni előlünk. Az egyik lényeges kérdés: az Ukrajna fölötti gazdasági hatalom megszerzéséért folytatott harc. Hiába halljuk, hogy ez a háború magasztos eszmékért, ideákért folyik. A pőre valóság bizony itt is az, hogy a színfalak mögött üzletemberek, befolyással üzérkedők és kétes hátterű kalandorok mozognak. Persze dollármilliárdokról és ukrán emberek millióinak sorsáról is szól ez a történet.

Még 2014-ben, a Majdan forradalmának hívott művelet során több milliárd dolláros amerikai befektetéssel sikerült az oroszbarát rezsimet megbuktatni. Victoria Nuland áldásos tevékenysége Kijevben ma már közismert. Ezt követően az akkori alelnök, Joe Biden fia és köre már meg is jelent a legnagyobb ukrán energiaszolgáltató, a Burisma igazgatótanácsában. Még ebben az évben az ukrán cégvezetők delegációja üzleti vacsorán találkozott Washingtonban Joe Bidennel. (Amit akkor még nem tudhatott a közvélemény.) A szépen induló amerikai üzleti terveket azonban beárnyékolta a közelgő, 2016-os elnökválasztási kampány. Amikor váratlan kihívóként bukkant fel az üzletember, Donald Trump.

A demokrata jelölt, Hillary Clinton stábja mozgásba lendült. Megbíztak egy leszerelt brit hírszerzőt, Christopher Steele-t, hogy derítse fel Trump állítólagos orosz kapcsolatait. A volt ügynök megszolgálta a fizetését. A vaskos dossziét a Clinton-stáb eljuttatta az FBI-hoz. Erre hivatkozva pedig a nyomozóiroda elkezdte a vizsgálatát. Később aztán kiderült, hogy a brit anyaga jórészt hallomásokból, ferdítésekből és hazugságokból állt össze. De az akkor nem számított. A kampány másik fő ága az volt, hogy Hillary Clinton külügyminiszterként nem a védett, hivatali informatikai rendszeren keresztül kommunikált. Ezzel pedig érzékeny, sokszor nemzetbiztonsági jelentőségű információk védelme is sérülhetett. Az FBI azonban úgy látta, hogy nem bizonyítható a titkos anyagok kiszivárgása, ezért idejekorán lezárta a nyomozást.

Ezzel egy időben két FBI-vezető telefonos üzenetváltása is kiszivárgott: „Trump soha az életben nem lesz elnök, ugye?” „Nem, nem lesz. Meg fogjuk állítani.”

Mindezek ellenére Donald Trump megnyerte az elnökválasztást, ami a demokraták mögött felsorakozott üzleti csoportok érdekeit nagyban megzavarta. Ezért aztán a balliberális média – kihasználva Trump időnként kétségtelenül kétértelmű nyilatkozatait – tovább építette az oroszbarát elnök képét. Ezzel egyrészt rombolták tekintélyét, népszerűségét, másrészt paravánt húztak az Ukrajnában folyó üzleti folyamatok elé. Amiről 2019-ben lebbent fel a fátyol, amikor Hunter Biden a laptopját egy autókereskedésben felejtette. A kikerülő dokumentumok szerint az ifjabb Biden az aranyifjak gondtalan életét élte Kijevben. Drog, ukrán prostituáltak és persze a pénz. A média segített. „Bebizonyították”, hogy a videók, fényképek és dokumentumok hamisak. Sőt ez tudatos orosz provokáció, amellyel Trump elnök újraválasztását akarják elősegíteni.

Az amerikai titkosszolgálatok, amelyeket Trump négyéves elnöksége során sem tudott maga mellé állítani, hallgattak. Sőt ennél tovább is mentek, és aktívan beavatkoztak Joe Biden mellett.

A napokban őszinteségi rohamot kapott Mark Zucker­berg. Egy interjúban bevallotta, hogy 2020-ban megkereste őt az FBI. Azt kérték, sőt nyomatékkal tanácsolták, hogy a Facebook ne adjon teret orosz dezinformációknak.

Szerintük ugyanis a Biden fiú laptopjáról kikerült információk hamisak. Ezt követően „átmenetileg korlátozták” ezeknek az információknak a hozzáférhetőségét. Mindezt persze azért, hogy megvédjék a választások tisztaságát. Az óriáscég az időkorlátozással időt adott a tényellenőreiknek a tartalmak felülvizsgálatára. Azt nem tudjuk, a cenzorok mi alapján tudták eldönteni, hogy mi a valós hír és mi az esetleges orosz dezinformáció.

Az eredményt viszont látjuk. Donald Trump 2020-ban elvesztette az elnökválasztást. Joe Biden hivatalba lépését követően alig egy esztendő elteltével Oroszország megtámadta Ukrajnát. Eközben az is kiderült, hogy az ifjabb Biden ukrajnai üzletei mellett további hatalmas befektetésekhez jutottak amerikai vállalatok. Óriási mezőgazdasági területeket vásároltak fel. A hadiipar is jelentős megrendelésekhez jutott, ezeken kívül informatikai, vegyipari üzletek formájában még számtalan területen nyíltak lehetőségek az amerikaiaknak.

Egyértelmű, hogy ez a háború is a piacokért, a nyersanyagokért, az üzleti befolyásért folyik. Meg persze geopolitikai célokért is. (A kettő nehezen választható el.) Újdonságnak számít, hogy az amerikai titkosszolgálatok nyíltan megjelentek az egyik oldal mellett.

Trump elnöksége folyamatos belső harcokkal telt a kormányzati adminisztráció ellenállásával szemben. Most, amikor felmerült annak lehetősége, hogy Trump elindul a 2024-es választáson, az FBI ismét lépett egy merészet. Egy volt elnöknél még soha nem tartottak házkutatást az Egyesült Államok történetében. Szomorú, hogy az amerikai belpolitikai küzdelembe ilyen direkt módon nyúlnak bele.

Ebben a súlyos, az európai emberek életét is fenyegető orosz–ukrán háborús helyzetben az amerikai titkosszolgálatok bizonyos humorérzékről is tanúbizonyságot tettek. A Hunter-féle laptopon találtak egy szerződést, amely szerint az ukrán Burisma 2018-ban kínai vevőkkel tárgyalt a gabonaexportról. A tervezetet Hunter Bidenen kívül még egy igazgatósági tag is aláírta. A lapok kiderítették, hogy Joseph Cofer Black CIA-hivatalnokból lett az ukrán cég prominense. Talán emlékeznek még egy hollywoodi sikerfilmre: Ha eljön Joe Black. Abban a történetben egy fiatal képében megy el a halál egy idősödő üzletemberért. Az ilyen fedőnévválasztás sokatmondó lehet.

https://magyarnemzet.hu/velemeny/2022/09/az-fbi-es-a-cia-a-biden-csalad-hatalmi-celjait-szolgalja