Brüsszel nem ezt ígérte

Brüsszel nem ezt ígérte

SOROS ÉS A MAGYAR BALOLDAL LEGTÖBB SZEREPLŐJE EGYARÁNT SZANKCIÓPÁRTI

– Egyre több európai állampolgár látja és érzékeli a szankciók hatásait, és egyre elégedetlenebb – rögzítette a Magyar Nemzetnek adott interjúban Hollik István. A Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója jelezte: a következő időszakban a kormánypártok egyik legfontosabb feladata szövetségeseket találni ahhoz, hogy változtassanak az EU szankciós politikáján. Továbbá elmondta, hogy fontos bejelentések várhatók a kormánypártok kihelyezett frakcióülését követően.

– Jövő hétfőn kezdődik a parlament következő ülésszaka. Mik az őszi politikai szezon legfontosabb témái a kormánypártok számára?
– Röviden: a háború, az elhibázott szankciók és az ezek miatt kialakuló energia- és gazdasági válság. A magyar és az európai emberek is nézik a rezsiszámláikat, a vállalkozások szintén emiatt aggódnak. Valamit tenni kell, különben az öreg kontinens gazdasága súlyos recesszióba kerülhet. Ezért azt a célt tűztük ki: szövetségeseket keresünk magunknak ahhoz, hogy együtt változtassunk a szankció­kon.

Brüsszelnek felül kell vizsgálnia a meghozott intézkedéseket és be kell látnia, hogy ezek fordítva sültek el.

Európának sokkal jobban fájnak, mint Oroszországnak. Legalább oda jussunk el, hogy a szank­ciós rezsimből az olajembargót kivegyék, már az is azonnali piaci megnyugvást és energiaár-csökkenést eredményezne. Ma erre van szüksége Európának.

– Legutóbb a gázársapka bevezetését érintő terveket már leszavazta az Európai Unió. Megcsillant a fény az alagút végén?
– Mondhatni félsiker, hogy a gázársapka egyelőre lekerült a brüsszeli napirendről. Ezzel viszont csak annyit ért el Brüsszel, hogy nem súlyosbította tovább az energiaválságot, de ettől nem oldódtak meg a problémák. Az uniónak most cselekednie kell: el kell felejtenie a nyolcadik szankciós csomagot, a jelenlegit pedig felül kell vizsgálnia és át kell alakítania. Ursula von der Leyen az évértékelőjében azt mondta, hogy a szankciók működnek, merthogy az oroszok már a mosógépből szedik ki az alkatrészeket. Eszerint a szankcióknak az a része, ami különböző alapanyagok vagy eszközök exportját tiltotta be, az hatásos. Kérdezem: akkor viszont mi szükség van az energiaszankcióra, ami viszont nagyon nem az? Ha annyit elérünk, hogy Brüsszelben legalább ezt a kérdést őszintén felteszik, már az haladás.

– Milyen lehetőségek vannak arra, hogy Magyarország szövetségeseket találjon a szankciókkal szemben?
– Egyre több európai állampolgár látja és érzékeli a szankciók hatásait, és egyre elégedetlenebb. Ezt mutatják az EU-s országok közvélemény-kutatásai is. Egyre többen mondják azt, amit mi is: Brüsszel nem ezt ígérte! A szank­ciók bevezetésekor azt mondták, hogy azok megállásra fogják kényszeríteni Oroszországot, az orosz gazdaságot lehetetlen helyzetbe kényszerítik, és Európának mindez nem fog ártani. Ehhez képest

nem látjuk a háború végét, az orosz gazdaság működik, sőt a magas energiaárak rekordbevételekhez juttatták Oroszországot, minket viszont tönkretesznek.

Ha egyre több európai polgár látja ezt, akkor ennek a véleménynek előbb-utóbb meg kell jelennie a politikában is. Mi erre alapozzuk a szankciókritikus szövetségkeresést.

– A múlt héten ismét egy hazánkat elítélő jelentést fogadott el az Európai Parlament. Mennyi értelme van ezeknek a jelentéseknek, ha semmilyen jogi kötőerejük nincs?
– Nincs értelmük és már unalmasak is. Az újabb jelentéssel ugyanakkor az európai és magyar baloldal leleplezte a nagy tervét. Ez a terv egyszerű és nem is új:

az uniós pénzekkel megzsarolva meg kell buktatni a magyar nemzeti kormányt, az április 3-án kinyilvánított választói akarat ellenére is.

Ehhez kellett nekik ez a hazugságoktól hemzsegő jelentés Európában és a Gyurcsány Ferenc-féle árnyékkormány megalakítása itthon. Az Európai Bizottság hétvégén közölt döntésével viszont egyértelművé vált: ahogy eddig sokszor, a baloldali terv megint megbukott. Hiszen a bizottság elfogadta a magyar kormány javaslatait. Most rajtunk a sor, hogy ezeket az őszi ülésszak alatt törvényekbe öntsük. Mi tartjuk a szavunkat, és el fogjuk végezni ezt a munkát!

– Továbbra is fenntartható a konstruktív viszony az Európai Bizottsággal?
– Rajtunk biztosan nem fog múlni. Továbbra is képviselni fogjuk a magyar érdeket a tárgyalóasztalnál, és ahogy eddig mindig, meg fogjuk találni azt a megoldást, ami minden félnek elfogadható.

– Mit szól ahhoz, hogy a Demokratikus Koalíció árnyékkormányt alakít Dobrev Klára vezetésével?
– Itt egyvalaki próbál árnyékban maradni, ez pedig Gyurcsány Ferenc.

Most éppen a feleségét tolta maga elé, de a lényeg nem változott: az őszödi hazudozó, az elmúlt 32 év legrosszabb miniszterelnöke újra magához akarja ragadni a hatalmat.

Az árnyékkormány a régi, 2010 előtti időket hozná vissza. Erről viszont az embereknek megvan a véleményük: négy kétharmados Fidesz–KDNP-győzelem.

– Az időközi önkormányzati voksolásokon is rendre kikapnak a baloldal jelöltjei.
– Nyilván az európai baloldalnak kényelmes lenne egy olyan baloldali magyar kormány, amely kritikátlanul elfogad minden európai álláspontot, belesimul a brüsszeli elit politikájába és háttérbe szorítja a magyar nemzeti érdeket. Az európai „buksisimogatásért” a magyar baloldal most is a régi reflex szerint jár el: mindent elfogad, ami Brüsszelből jön. Most éppen a szankciópártiságot, ami nyilvánvalóan szembemegy a nemzeti érdekeinkkel. Az időközi választások üzenete éppen az, hogy a magyarok továbbra sem kérnek ebből.

– A fővárosban aratott sikerek után felmerül a kérdés: sikerülhet-e a jobboldalnak visszahódítania a 2024-es önkormányzati választáson Budapestet?
– Mindig azon dolgozunk, hogy az emberek bizalmát jó kormányzással kiérdemeljük. Ez természetesen igaz Budapestre is. Ne felejtsük el: az egyik legnagyobb szankciópárti politikus – ahogy azt az ál-Klicskóval készített interjúban is kijelentette – maga Karácsony Gergely. Sőt Budapest főpolgármestere még arra is buzdította az EU-t: helyezze nyomás alá a magyar kormányt annak érdekében, hogy elfogadja a szankciókat. A budapestieknek lesz lehetőségük elmondani két év múlva, mit gondolnak a főpolgármesteri politikáról.

– Karácsony Gergely főpolgármesteri mérlegéhez tartozik az is, hogy az elmúlt három évben sokat romlott a közlekedés helyzete a fővárosban.
– A brüsszeli baloldali buborékban is az a legnagyobb probléma, hogy nem hajlandók tudomást venni a valóságról. Nem valóságalapú, hanem ideológiavezérelt politikát folytatnak. Mintha Karácsony is ebben a betegségben szenvedne.

Amíg ő ál-Klicskókkal társalog a szankciók támogatásáról, méhlegelőket növeszt és kényszert érez arra, hogy országos politikai kampányokban vegyen részt, addig a budapestiek dugókban ülnek.

– A főpolgármester három év után eljutott oda, hogy megvalósítsa az egyik választási ígéretét, és rezsitámogatást vezetett be. Mi a véleménye erről az intézkedésről?
– Csak két évet késett vele, de jobb későn, mint soha. Viszont a főpolgármester azzal tudna a legtöbbet tenni az energiaválság megoldásáért, ha változtatna a politikáján, és főpolgármesterként minden befolyását latba vetve azon dolgozna, hogy a szankciós rendszer megváltozzon, mert az a budapestieken is segítene.

– A kormány kiemelt célja, hogy a családtámogatások folyamatosan bővüljenek. Ez a filozófia a nehéz gazdasági helyzet közepette sem fog változni?
– A Fidesz–KDNP nemzeti politikájának vannak sarokkövei, amelyeket semmilyen válság nem rúghat ki a helyéről. Ezek közé tartozik a támogató családpolitika is. Ahogy ragaszkodunk a munkahelyek megvédéséhez, ahhoz, hogy Magyarországon mindenki, aki munkából szeretne megélni, annak legyen is munkája, ugyanúgy ragaszkodunk a családtámogatásokhoz is. Magyarországnak csak akkor van jövője, ha a magyar családok itt tudják elképzelni az életüket, és minden támogatást megkapnak ahhoz, hogy gyermeket tudjanak vállalni.

– Meglepte a hír, hogy külföldről jelentős összegekkel támogatták a baloldal választási kampányát?
– Márki-Zay Péter ezzel egy harmincéves konszenzust rúgott fel a magyar politikában, hiszen az európai mintákhoz hasonlóan a magyar szabályozás is egyértelműen kimondja, hogy nem lehet külföldi támogatást elfogadni. Ehhez eddig mindenki tartotta magát, ám most először Márki-Zay Péter szándékosan megkerülte ezt a szabályt azzal, hogy pénzt fogadott el Soros György szervezetétől.

A magyar törvény azért tiltja a külföldi kampányfinanszírozást, hogy a pártokat ne vásárolhassák meg globális cégek, NGO-k vagy ne lehessen politikai vezetőket üzletemberek által foghatóvá tenni.

Ez így helyes, hiszen a magyar választásokat a magyar embereknek kell eldönteniük, nem pedig Soros György pénzének. Ezért is különösen durva, amit Márki-Zay Péter tett. Arra pedig neki kell választ adnia: milyen összefüggés van aközött, hogy Soros György és a magyar baloldal legtöbb szereplője egyaránt szankciópárti, annak ellenére, hogy ők is tudják: a magyar emberek többségének a véleményével ez nem találkozik. Talán azért, mert úgy van ez, mint az étteremben, hogy aki fizet, az rendeli a zenét.

– Hagyományosan fontos ügyek kerülnek szóba a kormánypártok kihelyezett frakcióülésén. Várhatók újabb bejelentések?
– Lesznek, és ahogy mondtam, a legfontosabb politikai célkitűzésünk: Euró­pában szövetségeseket találni ahhoz, hogy a szankciókat megváltoztassuk, mert ez segíthet csak a magyar embereken és a magyar gazdaságon.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/09/brusszel-nem-ezt-igerte