Nem fogja megingatni Oroszország politikai stabilitását a mozgósítás

Nem fogja megingatni Oroszország politikai stabilitását a mozgósítás

Putyin részleges mozgósításra vonatkozó bejelentése után sorra jelentek meg az arra vonatkozó hírek, hogy a hadkötelesek menekülnek Oroszországból és vásárolják fel az elsősorban egyirányú repülőjegyeket azon országokba, ahova az oroszok vízum nélkül beléphetnek. Seremet Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) külső szakértője arról beszélt a Magyar Nemzetnek, milyen belpolitikai következményei lehetnek a Kreml intézkedésének.

Elsősorban a tartalékosokat hívják be, és azokat akik rendelkeznek katonai, harctéri tapasztalattal, szükségesek az ukrajnai konfliktusban: például tüzérek, gépkocsizók. A későbbiekben behívhatnak másokat is, akik kevesebb katonai tapasztalattal rendelkeznek: akik korábban katonai szolgálatot teljesítettek, vagy azokat akik a helyi hadkiegészítő parancsnokságok jegyzékeiben szerepelnek – ismertette a szerdán bejelentett részleges orosz katonai mozgósítás részleteit lapunknak Seremet Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) külső szakértője.

Hangsúlyozta, az intézkedés a nagyjából 25 milliós behívható állományból körülbelül 300 ezer embert érint. Elemzők becslései szerint ők családtagjaikkal együtt mindössze egymillióan lehetnek, Oroszország választó polgárainak pedig csupán egy százalékát tehetik ki. „Ebből a szempontból olyan látványos megmozdulás valószínűleg nem lesz társadalmi szinten, ami az ország politikai stabilitására hatással lenne, de ennek nyilván az is függvénye, hogy hogyan fog teljesíteni az orosz hadsereg Ukrajnában. Tehát, ha továbbra is kudarcok fogják kísérni a háborút, akkor nyilván, ennek lehetnek negatív következményei is” – mutatott rá a KKI külső szakértője.

Seremet Sándor arról is beszélt, Moszkva bár többször is hangsúlyozta, nem kíván sem teljes, sem részleges mozgósítást elrendelni, már készülhetett a rá és számol azzal, hogy lesznek olyanok, akik nem szeretnének részt venni a harcokban. Az Állami Duma ugyanis második olvasatban elfogadta a büntető törvénykönyv vonatkozó törvényeinek azon módosításait, amelyek a behívás alóli kibúvást, vagy az önkéntes megadást sújtják. Hozzátette, a szolgálati hely elhagyásáért járó büntetéseket is szigorították.

Seremet Sándorral arról is beszélgettünk, a fejlemények fényében változhat-e a háború támogatottsága az oroszok körében. „A háborút az orosz társadalom egy része nem úgy fogja fel, hogy országuk Ukrajna ellen harcol, hanem úgy tekintenek rá, mint a kollektív Nyugattal való szembenállásra” – magyarázta a kutató.

Hozzátette: „vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy ez egy, az ország külpolitikai súlyát növelő történelmi folyamat”. A szakértő ugyanakkor rámutatott, nem mindenki képviseli ezt az álláspontot, a háborús eseményeket és az ezzel járó rombolást sokan elítélik. Példaként megemlítette, gyakorlatilag az orosz társadalom egésze elutasítja az atomfenyegetéseket. A katonai események ugyanakkor nem képezik az orosz civilek érdeklődésének központját, ugyanis közvetlenül eddig nem érintették őket.

https://magyarnemzet.hu/kulfold/2022/09/nem-fogja-megingatni-oroszorszag-politikai-stabilitasat-a-mozgositas