Súlyosabb volt a gond az Északi Áramlat víz alatti szakaszának felrobbantása után, mint azt elsőre hitték. Egy friss kutatás szerint a lökéshullámok elképesztő mennyiségű, eddig a tenger fenekén pihenő szennyező anyagot kavartak föl.
Tavaly szeptemberben négy robbanássorozat szakította föl a Balti-tengeren az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat–1 és –2 gázvezeték burkolatát.
A dániai Bornholm-sziget közelében történt szabotázs nyomán több mint százezer tonna, rendkívül káros metán került a légkörbe – s ha ez még nem lenne elegendő, egy friss kutatás kiderítette, a szabotázs elképesztő mennyiségű, eddig a tenger fenekén pihenő káros anyagot is fölkavart – írta meg csütörtökön a világ egyik legrangosabb folyóirata, a Nature.
Sanderson és kollégái modelljeik révén kimutatták, hogy a körülbelül hetven méter mélyen történt robbanások összesen negyedmillió tonna hordalékot mozgattak meg.
Mint kiderült, Az Északi Áramlat–1. pusztulása során feldobott üledék kilencvenöt és ötvenhárom méter közötti mélységben tizenöt napon át tartalmazott a biztonsági küszöbértéket átlépő szennyeződéseket, míg az Északi Áramlat–2. esetében ez az arány harmincnégy nap volt.
https://www.magyarhirlap.hu/kronika/20230316-nem-csak-a-vilagpolitikat-kavarta-fol-az-eszaki-aramlat-kilyukasztasa